A világ és a benne rejlő folyamatok egyetemes értelmezésének igénye megtalálható a különböző kultúrák civilizációinál, kezdve ezek mitológiáitól, a vallási tételeken keresztül, egészen a tudományos ideológiai rendszerekig. A XX. század utóbbi évtizedei a látványos változások korát képezik. A virágzó fogyasztói társadalom fogékonnyá válik a többség szükségleteire, amely az évezredek során elérte létének határait. A harmadik évezred küszöbén szükségessé válik a kulturális örökség fogalmának újragondolása. A fogyasztói társadalom nem ismeri a tartós minőség fogalmát, pedig ez a tulajdonság jelenti a kulturális örökség lényegét. Ezért Az épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdései nemzetközi konferencia-sorozat – TUSNAD 9. ülésszakának a tematikája az „Épített örökség és társadalom”.